Magyar szerkezettár
🪄 



    fog1

    
      
      
    
    
I.
      
        ts (és tn)
        ige
      
      
1.
        kezével, es. testének más részével v. vmely eszközzel szorítva tart.
        fogja a tollat; csípővassal fogja a parazsat.
        
 | 
          
            (t. n. is
)
          
          valami rögzítve tart, összetart, nem enged elmozdulni (valamit).
          jól fog(ja ) az enyv.
        
      

      
2.
        kézbe vesz, megragad.
        
          
 ▸
fegyvert  kardot fog
          
 ▸
kezet fog valakivel
        
        
 | 
          magához vesz, átvesz.
          fogja, ez a magáé!
        
        
 | 
          sp
          
<kapus labdát> elkap, nem enged be.
          fogta a lövést.
        
        
 | 
          
            
 ▸
pártját fogja valakinek
          
        
        
 | 
          valamit megfog, és valamilyen hely(zetb)en v. alak(zat)ban rögzít.
          satuba fog valamit.
        
        
 | 
          
            
 ▸
valamin fog valakit
          
          karon fogva sétálnak.
        
      

      
3.
        foglyul, zsákmányul ejt.
        halat fog.
        
 | 
          valakit rajtakap valamin.
          hazugságon fogta.
        
        
 | 
          biz
          ügyeskedéssel vmely célra, valamiül szerez (magának) valakit.
          férjet akar fogni.
        
        
 | 
          
            
 ▸
szelet fog
          
        
        
 | 
          
<esővizet> edénybe gyűjt.
        
      

      
4.
        
<fegyvert> felkap és valakire, valamire irányít.
        pisztolyt fog valakire.
        
 | 
          valamit ráhárít, ráfog valakire.
          szomszédjára fogta a lopást.
        
      

      
5.
        zene
        
<hangszeren hango(ka)t> ujjai mozdulatával képez, ill. megszólaltat.
        oktávot fog.
      

      
6.
        rádió(n), televízió(n) vmely állomás adását felfogja.
        varsót fogja.
      

      
7.
        
<igavonót> valamibe befog.
        eke elé fogta a lovát.
      

      
8.
        korlátoz, fegyelmez, (valamilyenre) mérsékel.
        szigorúan fog valakit; halkabbra fogja a hangját.
      

      
9.
        rászorít, rászoktat valamire.
        diétára fog valakit.
        
 | 
          
            
 ▸
valamibe, valamire fog valakit, valamit
          
          vallatóra fog.
        
        
 | 
          
            
 ▸
valamire fogja a dolgot
          
        
      

      
10.
        
          
 ▸
fogja magát
        
        fogta magát, elment.
      

      
11.
        
          (t. n. is
)
        
        
<eszköz> a hatását érvényesíti valamin.
        vastagon fog a toll.
        
 | 
          
            tn
          
          
            
 ▸
fog az esze, az agya  a feje
          
          
            
 ▸
úgy fog az esze, mint a borotva
          
        
        
 | 
          
            (t. n. is
)
          
          
<anyag vele érintkező más anyagon> szennyet, foltot hagy.
          a piros blúz fogott.
        
        
 | 
          
            
 ▸
valakit fog a nap
          
        
      

      
12.
        
          tn
        
        
          
 ▸
fog valakin, valamin
          
 ▸
nem fog rajta semmi
        
        
 | 
          árt valakinek, valaminek.
          nem fogja a golyó.
        
      

      
13.
        valami keletkezik, támad valakiben, valamiben v. rajta.
        gyanút fog; tüzet fog.
      

      
14.
        
          (t. n. is
)
        
        táj
        fogan, fogamzik.
      

      
15.
        
          tn
        
        belekezd, belefog valamibe.
        aratásba fog.
      

    

    
II.
      
        segédige
        (fn-i ign-vel)
      
      
1.
        
          <nyomatékos jövő idő kif-ére.>
        
        hétfőn fogunk menni, nem kedden!
      

      
2.
        
          <jövőbeli valószínűség, esetlegesség kif-ére.>
        
        ő tudni fogja, hogy ...

      

      
3.
        
          <
(fenyegető) parancs kif-ére.>
        
        itthon fogsz maradni!
      

    

    
[
      fgr
    ]

  

    fog2

    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      az embernek és egyes gerinces állatoknak a szájüregében egymás mellé sorakozó, harapásra, rágásra való csontszerű képződmény.
      
        
 ▸
beletörik a foga valamibe
        
 ▸
a foga között
        
 ▸
foggal, körömmel
        
 ▸
szívja a fogát valami miatt
        
 ▸
fogára való
      
      
        
 ▸
úgy, mintha a fogát húznák
      
      
 | 
        nép
        
          <a csípős hideg kif-eiben.>
        
        foga van a télnek.
      
    

    
2.
      
(csipkézett v. fogazott) eszköz, tárgy peremén sorakozó, kiálló (hegyes) rész.
      a fűrész, a bélyeg fogai.
      
 | 
        ritk ép
      
      
 | 
        pártázatnak vmelyik kis orma.
      
      
 | 
        növ
        levél szélén ilyen kinyúló rész.
      
      
 | 
        nép
        agancs ága.
        
          
 ▸
fáj  vásik a foga valakire, valamire
          
 ▸
kimutatja a foga fehérjét
          
 ▸
fogához veri a garast
          
 ▸
feni  köszörüli a fogát valakire, valamire
          
 ▸
otthagyja a fogát
        
      
    

    
[
      fgr
    ]

  


____________________
esze
→ esz ⊕ birtokos személyjel




    esz1

    
      
      
    
    
      ts
      ige
    
    

      mar, pusztít.
      mindent esz a penész.
      
 | 
        emészt, gyötör.
        esz a méreg;
        
          
 ▸
eszi a fene
        
      
    

    
[↔eszik
]

  





    birtokos személyjel
    
      cxn
    
    a birtokos személyét és számát jelző jel;
  


..........
esze
→ ész ⊕ birtokos személyjel







    birtokos személyjel
    
      cxn
    
    a birtokos személyét és számát jelző jel;
  


____________________



    az
    
      
      
    
    
      (mássalhangzóval kezdődő szó előtt)
    
    (
      a
    )
    
I.
      
        fn-i mut
        névm
      
    

    
II.
      
        határozott
        névelő
      
    

    
[
      fgr
    ]

  


____________________
ó/úgy
→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ úgy




    ó1

    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      az o hosszú párja.
    

    
2.
      ennek írásjegye (ó, ó).
      
 | 
        
<rövidítésként:>.
        
          
 ▸
ó
        
      
    

  

    ó2

    
 →
 óv
  

    ó3

    
      
      
    
    
      mn
    
    
1.
      irod
      ódon, ősi.
    

    
2.
      irod
      elavult.
    

    
3.
      nép
      nem ez évi <termés(ű)
>.
      az ó vörösborból adj, ne az újból!
    

    
[
      fgr
    ]

  

    ó
    
      cxn
    
    óra.
  


/[Hyph:Slash]




    úgy
    
      
      
    
    
I.
      
        mut
        hsz;
        (kf: nép: ~abbul v. ritk: ~abban
)
      
      
1.
        olyan módon.
        ne úgy csináld; úgy bánik vele, mint a gyerekkel;
        
          
 ▸
ha te úgy, én is úgy
        
        
 | 
          
            
 ▸
nem úgy
          
          éva jól tanul, nem úgy a húga.
        
        
 | 
          
            
 ▸
úgy , mint 
          
          úgy anyám, mint apám (helyesen: mind anyám, mind apám
).
        
      

      
2.
        olyan állapotban.
        szegénynek született, úgy is halt meg; mindent úgy hagytam, ahogy volt.
        
 | 
          
            
 ▸
úgy van
          
        
        
 | 
          
            
 ▸
van úgy, hogy 
          
        
        
 | 
          
            
 ▸
úgy van, hogy 
          
          úgy volt, hogy ma indulunk.
        
        
 | 
          
            
 ▸
úgy van valamivel, hogy  mint  ahogyan 
          
        
        
 | 
          
            <helyeslés kif-ére.>
          
          
            
 ▸
úgy van  biz: úgy is van
          
        
        
 | 
          
<történést jelentő igék mellett:> olyan körülmények, összefüggések között, olyan formában, sorrendben stb.

          úgy történt, ment végbe, hogy ...

        
      

      
3.
        
          
 ▸
így úgy
        
      

      
4.
        olyan minőségben.
        most nem úgy beszélek veled, mint a többiek.
      

      
5.
        olyan nagyon, annyira.
        úgy fáj a lába, hogy alig tud járni.
        
 | 
          
<felkiáltó m-ban:> igen nagy mértékben.
          úgy örülök!
        
        
 | 
          
<fogadkozásban, esküformában:> annyira, amennyire igaz, amit mondok.
          nem láttam, úgy éljek; isten engem úgy segéljen!
        
        
 | 
          
            
 ▸
úgyabbul  ritk: úgyabban
          
          rosszul jártam, de ő még úgyabbul.
        
      

      
6.
        akkor.
        kérdezd meg tőle, úgy majd megtudod; ez csak úgy jó, ha friss.
        
 | 
          
<feltételes mellékm főm-ában, ha a mellékm a főm előtt áll:> akkor.
          ha ön mondja, úgy én is elhiszem.
        
      

      
7.
        
<nyomatékos figyelmeztetést, fenyegetést kifejező felszólító m-ban:> annak tudatában.
        úgy nyúlj hozzá, hogy velem gyűlik meg a bajod!
      

      
8.
        
<érzékelést, értelmi működést jelentő igék mellett:> az(t).
        úgy látom, tudom, érzem, akarom, hogy ...;
        
          
 ▸
úgy látszik
          
 ▸
ha úgy tetszik
          
 ▸
hogy úgy mondjam
        
      

      
9.
        
          
 ▸
úgy sincs
        
        ne menj, ha úgy sincs kedved.
      

    

    
II.
      
        hsz
      
      
1.
        körülbelül.
        úgy öt óra tájban.
      

      
2.
        
          <mód- v. állapothat kiemelésére.>
        
        az a jó, amikor úgy szép csendesen esik az eső.
      

      
3.
        
          <a cselekvés véletlen v. esetleges voltának, ill. felületességének kif-ére.>
        
        futott, egyszer csak úgy megbotlott; nem tudom, csak úgy gondolom.
      

      
4.
        
          
 ▸
csak úgy
        
        nem akart semmit, csak úgy bejött.
      

      
5.
        
          
 ▸
csak úgy
        
        csak úgy rázta a zokogás.
      

    

    
III.
      
        msz
      
      
1.
        
<helyeslés kif-ére:> úgy van.
        
          
 ▸
úgy, úgy!; úgy, ahogy mondod
        
      

      
2.
        nép
        
 | 
          
            
 ▸
úgy ám  úgy bizony
          
          két fiam van, úgy ám!
        
        
 | 
          
            
 ▸
úgy ám, de 
          
          
[hozz bort!] úgy ám, de nincs pénzem!
        
      

      
3.
        néha gúny
        
 | 
          
<rendsz. kérdő hanglejtéssel:> valóban?
          úgy? azt hiszed?
        
        
 | 
          
            
 ▸
vagy úgy  ja úgy?!
          
        
      

      
4.
        gúny
        
<megütközés, rosszallás kif-ére:> hát így áll a dolog!
        úgy! tehát félrevezettél!
      

    

    
[
fgr tőből]

  


____________________



    borotva
    
      
      
    
    
      fn
    
    nép
    beretva
    

      beszappanozott v. krémmel megpuhított emberi szőrzetnek (tőből való) levágására haszn., nyelébe behajtható és nagyon éles pengéjű szerszám.
      borotvát fen.
      
 | 
        önborotva.
      
      
 | 
        villanyborotva.
      
    

    
[
      szláv
    ]

  


____________________



    a
    
 →
 az
  


____________________



    mint1

    
      
      
    
    
      hsz
    
    vál
    
I.
      
        kérdő
      
      
1.
        milyen módon?
        mint történt a dolog?
      

      
2.
        milyen állapotban?
        hogy s mint vagy?
      

      
3.
        rég
        
<felkiáltásban:> mennyire!
        mint sajnálom!
      

    

    
II.
      
        von
      
      amint, ahogy.
      köszönt, mint illik.
      
 | 
        
<kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint.
        ki mint vet, úgy arat.
      
    

    
[←mi2

]

  

    mint2

    
      
      
    
    
      ksz
    
    
1.
      
        <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.>
      
      olyan, mint a többi.
      
 | 
        
          <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.>
        
        úgy fut, mint a nyúl.
      
    

    
2.
      
        <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.>
      
      jobban fáj, mint tegnap.
      
 | 
        
          
 ▸
több mint
        
        több mint egy éve.
      
      
 | 
        
          <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.>
        
        más, mint ...; másképp, mint ...

      
    

    
3.
      
        <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.>
      
      inkább ma, mint holnap.
      
 | 
        mintsem, semhogy.
        inkább felírom, mint hogy elfelejtsem.
      
      
 | 
        
          
 ▸
nem annyira , mint inkább
        
        nem annyira szereti, mint sajnálja.
      
    

    
4.
      
        <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.>
      
      ugyanaz érdekli őt is, mint engem.
      
 | 
        
          <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.>
        
        nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...

      
    

    
5.
      
<kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint.
      én is megijedtem, mint mindenki más.
    

    
6.
      
<állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként.
      mint öreg ember tért haza;
      
        
 ▸
valaki, valami mint olyan  ilyen
      
      az erkölcs mint olyan.
    

    
7.
      
        <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.>
      
      a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...;
      
        
 ▸
mint ahogy
      
      ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...

    

    
8.
      
        
 ▸
nap mint nap
      
    

    
[←mint1

]

  


..........



    amint
    
      
      
    
    
I.
      
        von
        hsz
      
      
1.
        amely módon v. állapotban.
        úgy maradt, amint volt.
        
 | 
          
            <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.>
          
          amint mondják, nagy tél lesz.
        
      

      
2.
        a megjelölt körülmény következtében v. arányában.
        amint sötétedett, bezárkóztunk.
      

    

    
II.
      
        ksz
      
      
1.
        mialatt, amíg.
      

      
2.
        amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt.
        amint elkészülsz, szólj!
      

    

  



  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024